Szádalmásról

Szádalmás (Jablonov nad Turňou) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 860 lakosából 746 magyar és 108 szlovák volt.

Rozsnyótól 14 km-re délkeletre a magyar határ közelében fekszik.

1235-ben Almás néven említik először. A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, a 14. században már állt gótikus temploma. A 16. századig a Bebekek birtoka, később köznemesi község. 1720-ban 43 család élt a faluban, közülük 13 köznemes és 30 jobbágycsalád. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, földműveléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli." (Vályi András (1796). Magyar Országnak leírása)

Fényes Elek szerint "Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó." (Fényes Elek (1851). Magyarország Geographiai Szótára)

1910-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Nevezetességei:

• A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, 1500-ban bővítették.
• Református temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban.
• A falu közelében az Óriás-zsomboly (Obrovská priepast) nevű barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként szerepel az UNESCO világörökségi listáján