2008. szeptember 14., vasárnap

Szádalmási Református Egyházközség


Leányegyházként megélt több mint 200 éves református múltunkról hűen tanúskodnak az egyházunk levéltárában fellelhető írások. Az is kitúdódik belőlük, hogy itt, e vidéken korán meghonosodott a reformáció. Az itt élő nép több mint 100 éven át háboríthatatlanul gyakorolhatja hitét. Az üldöztetések idején sem széledt szét a pásztor nélkül maradt nyáj. Egy 1789-ben datált levél arról tanúskodik, hogy három község, Almás, Körtvélyes, Jablonca összekapcsolódtak oly módon, hogy, hogy mivel Körtvélyes középen van, legyen az a Máter, és ott építtessen templom, iskola és parokia. Almás és Jablonca pedig legyenek filiások. Miután őseink segítségével felépült Körtvélyesen a három épület, kimerülten és fáradtan kezdtek hozzá eleink az itteni iskola építéséhez. 1789 tavaszára elkészült az oskolaház és oratórium. Elkezdődhetett benne a tanítás és a hétköznapi istentisztelet.

Templomunk építéséhez 1796-ban kezdtek hozzá. Istennek itt élő népe önerőből, Isten segítségével két esztendő alatt felépítette az Úrnak házát. Őseink templomunk napkeleti fundámentum kövébe egy írást vésettek. A héber és görög betűk jelentése: „Az Úr kezdettől a végig, mindig velünk van.” A kőtorony később 1821-ben épült. Magassága 29 méter. A nagy költséggel épült iskolát 1806-ban a községen támadt szörnyű tűz hamuvá tette. 1906-ban Kőrössy Endre kántortanító irányításával megkezdődik a régi iskola újjáépítése. Két esztendő alatt az is felépült. Később 1950-ben az iskolát államosították, de a lelkes, az Egyház Urára tekintő gyülekezet 1998-ban hozzá lát a romos iskolának parókiává való átépítéséhez. 2002. januárjától valóra vált elődeink álma, a leányegyházból anyaegyház lett.

Végezetül még néhány adat: a 210 esztendő alatt hirdette Istennek Igéjét 27 lelkipásztor, vezette az egyház ügyeit 43 kurátor, s tanította az új nemzedéket a Biblia zsinórmértékére 23 kántortanító.

Őseink kőbe vésett üzenetét így adjuk tovább:
„AZ ÚR EZUTÁN IS LEGYEN MINDIG VELÜNK!“

Linkek a WEBen

Linkek:

http://szadalmasiai.denicek.eu/

http://gemer.org/_sub_obec/index.php?chid=156

http://www.e-obce.sk/obec/jablonovnadturnou/jablonov-nad-turnou.html

http://www.regiontour.sk/chaty/sisi/sisim.htm

http://villasisi.sk/

http://www.gemer.org/map/mapa-1-vyrez-x4y3.html

http://www.gemer.org/map/mapa-1-cela.html

http://www.deltasoft.hu/kat/index.php?km_t=koz&km_comm=keres&km_regio=5&nev=&szekhely=&submit=keres%E9s&ID=1489

http://electom.extra.hu/kiadvany.pdf

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4TINFO/MO/alsh/mohak/bg/almasi.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Aggteleki-karszt_%C3%A9s_a_Szlov%C3%A1k-karszt_barlangjai

http://uk.imdb.com/name/nm0740632/bio

http://www.panoramio.com/map/#lt=48.593281&ln=20.672856&z=4&k=2&a=1

Szádalmásról

Szádalmás (Jablonov nad Turňou) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 860 lakosából 746 magyar és 108 szlovák volt.

Rozsnyótól 14 km-re délkeletre a magyar határ közelében fekszik.

1235-ben Almás néven említik először. A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, a 14. században már állt gótikus temploma. A 16. századig a Bebekek birtoka, később köznemesi község. 1720-ban 43 család élt a faluban, közülük 13 köznemes és 30 jobbágycsalád. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, földműveléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli." (Vályi András (1796). Magyar Országnak leírása)

Fényes Elek szerint "Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó." (Fényes Elek (1851). Magyarország Geographiai Szótára)

1910-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Nevezetességei:

Buszos kirándulás


2008. augusztus 29.

A falunapi tombola bevételéből és a helyi MKP alapszervezet anyagi támogatásával Tamás Erzsébet alpolgármester kirándulást szervezett falunk nyugdíjas polgárai számára. Az úticél Mezőkövesd gyógyfürdője volt. A kalcium - magnézium – hidrogén-karbonátos szabad szénsavat tartalmazó, magas szulfidkén tartalmú hévizes medencékben jól esett a pihenés. Ez a fajta víz alkalmas reumás megbetegedések, ízületi kopások, sérülések, ortopédiai műtétek gyógyítására, kezelésére. Javítja az anyagcserét, fokozza a szervezet ellenálló képességét.
A hazafelé vezető út sem volt unalmas. Nyugdíjasaink az egri Szépasszony-völgy egyik pincéjében kóstolhattak tüzes egri borokat, amelyhez a nótát a cigány húzta.
A nap végén kellemesen megfáradva térhettünk haza.

Falunap






Képek az idei falunapról (2008. június)