Leányegyházként megélt több mint 200 éves református múltunkról hűen tanúskodnak az egyházunk levéltárában fellelhető írások. Az is kitúdódik belőlük, hogy itt, e vidéken korán meghonosodott a reformáció. Az itt élő nép több mint 100 éven át háboríthatatlanul gyakorolhatja hitét. Az üldöztetések idején sem széledt szét a pásztor nélkül maradt nyáj. Egy 1789-ben datált levél arról tanúskodik, hogy három község, Almás, Körtvélyes, Jablonca összekapcsolódtak oly módon, hogy, hogy mivel Körtvélyes középen van, legyen az a Máter, és ott építtessen templom, iskola és parokia. Almás és Jablonca pedig legyenek filiások. Miután őseink segítségével felépült Körtvélyesen a három épület, kimerülten és fáradtan kezdtek hozzá eleink az itteni iskola építéséhez. 1789 tavaszára elkészült az oskolaház és oratórium. Elkezdődhetett benne a tanítás és a hétköznapi istentisztelet.
Templomunk építéséhez 1796-ban kezdtek hozzá. Istennek itt élő népe önerőből, Isten segítségével két esztendő alatt felépítette az Úrnak házát. Őseink templomunk napkeleti fundámentum kövébe egy írást vésettek. A héber és görög betűk jelentése: „Az Úr kezdettől a végig, mindig velünk van.” A kőtorony később 1821-ben épült. Magassága 29 méter. A nagy költséggel épült iskolát 1806-ban a községen támadt szörnyű tűz hamuvá tette. 1906-ban Kőrössy Endre kántortanító irányításával megkezdődik a régi iskola újjáépítése. Két esztendő alatt az is felépült. Később 1950-ben az iskolát államosították, de a lelkes, az Egyház Urára tekintő gyülekezet 1998-ban hozzá lát a romos iskolának parókiává való átépítéséhez. 2002. januárjától valóra vált elődeink álma, a leányegyházból anyaegyház lett.
Végezetül még néhány adat: a 210 esztendő alatt hirdette Istennek Igéjét 27 lelkipásztor, vezette az egyház ügyeit 43 kurátor, s tanította az új nemzedéket a Biblia zsinórmértékére 23 kántortanító.
Őseink kőbe vésett üzenetét így adjuk tovább:
„AZ ÚR EZUTÁN IS LEGYEN MINDIG VELÜNK!“
